Az ünnepek bűvöletében gyakrabban kerülnek terítékre az aszúk, bár lehet, hogy a téli szürkeség és hideg miatt is jobban tud esni egy pohár édes bor, mint a nyári rekkenő hőségben. Több kezdeményezés is indult már arra, hogy az aszúfogyasztást ne kizárólag a karácsonyhoz és az ünnepekhez kössük, ilyen például a december 10-én megrendezett Aszúday, az aszú nemzetközi világnapja is. Úgy esett, hogy éppen aznap teszteltünk nyolc aszút a budai Borirodában megrendezett Borsmenta sajtókóstolóján. A teszt eredményei segíthetnek az aszúk közötti választásban karácsonyra vagy csak úgy. Íme az én top 3 listám.

Fotó - Vető Gábor

A tokaji aszú a világ egyik legkiválóbb és legismertebb természetes édes bora, de mielőtt belevágnánk a kóstolt tételek elemzésébe, nézzük meg hogyan is készül! Tokajban az aszúkészítést a speciális mikroklíma, a Tisza és a Bodrog folyók, valamint a Zempléni-hegység közelsége teszi lehetővé. A folyók felől érkező hajnali párákat és az őszi csapadékot követő napsütéses száraz időjárás kedvez a botrytis cinerea gomba megtelepedésének és elszaporodásának. A gomba az érett szőlőszemeket támadja meg és elvonja belőlük a nedvességet. A töppedt, mazsola-szerű szemeknek így nagyon koncentrált és ízgazdag beltartalma lesz.

A szemeket az évszázados hagyományokat követve kézzel, egyenként szüretelik, nem ritkán többször is megismétlik a szedést. Az aszúszemeket először egy nagy kádakban helyezik el, ahol a gravitáció folytán, ahogyan a szemek egymást préselik, lassan kicsepeg belőlük az eszencia. Ez után az aszúszemeket egy azonos évjáratú borban vagy erjedésben lévő mustban 24-48 órán keresztül rendszeres kevergetés mellett ázni hagyják. Az áztatás végére a bor felszínére emelkedő aszútésztát eltávolítják, majd ezt préselik. A préselés során kinyert mustot végül aszú borrá erjesztik. A forgalomba hozatal előtt az aszúknak legalább 2 évig kell érlelniük, egy évig hordóban, egy évig pedig palackban. Az aszú speciális, 0,5 literes aszús palackban kerül forgalomba. Az aszúkészítés egy nagyon munka-, és időigényes folyamat, ami magyarázza az aszúborok magas árát is.

A kóstolt aszúk között kettő 6 puttonyos, hat pedig 5 puttonyos volt. A legidősebbhez 2006-ban, a legfiatalabbhoz 2017-ben szedték a szőlőt, így ez utóbbinál még kicsit várni kell a forgalomba hozatalra. A tételeket vakon kóstoltuk, majd minden résztvevő pontozott, az eredményeket összesítettük és megbeszéltük. Ez a lista a saját pontszámaim alapján állt össze, a „hivatalos” végeredményről itt olvashattok. Aszút nem kóstolok (elég) gyakran, így izgalommal vártam a tesztelést. A „jó” aszú ismérve, hogy tökéletes harmónia uralkodik a cukor-sav-alkohol szentháromságon belül, tehát az édességet kompenzálja a savasság, amihez kellemes alkoholérzet társul. Hozzám leginkább a hűvösebb évjáratból származó, fiatalosabb, lendületesebb stílusú aszúk álltak közel.

1. Béres Szőlőbirtok és Pincészet - Tokaji Aszú 5 puttonyos 2011 (89p)

Mély aranysárga szín, izgalmas illatában aszalt barack, édes hordófűszerek, lépesméz, földes jegyek és birsalmasajt. Sűrű textúra, gazdag korty, kerek savai (11,3 g/l) ellenpontozták a 154,5 g/l cukrot. Összetett, érett aszú.

Fotó - Vető Gábor

2. Dereszla Pincészet - Tokaji Aszú 6 puttonyos 2009 (89p)

Közepes aranysárga szín, az illata kezdetben zárkózott, majd ahogy tárulkozik fel hihetetlen sokszínűséget mutat: őszibarack lekvár, füge, datolya, propolisz, karamell és gomba. A korty sűrű és krémes, kicsit cukorhangsúlyos (209 g/l), de savai még mindig lendületesek (9,4 g/l). Kora ellenére még bőven van benne potenciál.

Fotó - Vető Gábor

3. Royal Tokaji Borászat - Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016 (87p)

Talán ez a bor volt az egyik, ami leginkább az én stílusomat képviselte. Világos aranysárga szín, „zöldes”, trópusi gyümölcsös illat, sütőtök, kajszibarack lekvár. Ízében édesfűszerek, aszalt kajszi, szép textúra, lendületes savak (cukor 158 g/l, sav 9,9 g/l).

Fotó - Vető Gábor

A teljes borsor pincék szerint betűrendben:

Béres Szőlőbirtok és Pincészet: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2011; Dereszla Pincészet: Tokaji Aszú 6 puttonyos 2009; Dobogó Pincészet: Tokaji Aszú 6 puttonyos 2012; Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Pincészet: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016; Obzidian Bormanufaktúra: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2006; Pajzos Tokaj: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016; Palkó Borok: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2017; Royal Tokaji Borászat: Tokaji Aszú 5 puttonyos 2016.

Fotó - Vető Gábor

A 2019 májusában először megrendezett, nagy sikerű grandiózus spanyol borkóstoló után nem volt kérdés: jöhet a folytatás! Magyarországon sehol nem lehet ennyi külföldi bort egy jeggyel, egy helyen kóstolni, és a Fiesta de Vino esetében igazi kuriózum a sok spanyol borász és borszakember jelenléte, akik miatt egy kicsit a napfényes Spanyolországban érezheti magát minden vendég.

Nagyobb, még szebb, még jobb

A Duna Palotát kinőve a második Fiesta de Vinóra a Stefánia Palotába költöznek az ibériaiak, méghozzá úgy, hogy az egykori úri kaszinó összes termét birtokba veszik a kerttel együtt. Tudta, hogy miért hívták Alfonzónak az egykori híres magyar bűvészt? XIII. Alfonz spanyol királytól kölcsönözte művésznevét, aki maga is megfordult a Stefánia Palotában, amely évekig az Osztrák–Magyar Birodalom egyik leghíresebb kaszinója volt.

Fotó - Fiesta de Vino

Egy jeggyel több mint 300 spanyol bor

Az elmúlt évek során az úgynevezett sétáló kóstolók szervezői lassan-lassan bonyolítottak a kezdeti „egy jeggyel mindent” konstrukción. Van, ahol különteremben vannak a különlegességek, amelyhez persze külön jegy kell, másutt a belépő csak néhány kóstolásra jogosít fel, utána fizetni kell minden kóstolt bor után. Megint máshol a belépő drágult nagyot. A Fiesta de Vino marad az egyszerű, és a vendégek számára tökéletes koncepciónál: egy belépővel az összes kiállító borát lehet kóstolni a nyitva tartás teljes ideje alatt (2020. május 15-én, 12.00–21.00). A jegyeket a tavalyi early bird áron egészen karácsony napjáig lehet megvenni, azaz 9900 Ft/fő áron a www.fiestadevino.hu oldalon. Karácsony után 10 900 Ft-ra, majd március 1-től 11 990 Ft-ra emelkedik az ár – érdemes tehát minél hamarabb jegyet venni. Ajándékkártya formájában is kapható a jegy a Vino Castillo spanyol borkereskedés pesti, Dob utca 7. szám alatti üzletében. Szakmai kedvezmény a 2020-as rendezvényre is igényelhető, ehhez a szervezőknek kell írni pontos titulussal és a munkahely megnevezésével az info@fiestadevino.hu címre.

Fotó - Fiesta de Vino

Sutba a mesterkurzusokkal, a bort élvezni kell!

Divat lett mesterkurzusokat tartani, azonban minden divat leáldozik egy idő után. Remek dolog nagy tudású szakembereket hallgatni, ahogy kiváló borokról beszélnek, de gyakoriak a vontatott, monoton előadások, ahol gyakran a 90 percből 60 percet „szárazon” tölt a kedves vendég. A Fiesta de Vino ezért nem is használja a mesterkurzus kifejezést, helyette az interaktív élménykurzus kifejezést vezeti be, ugyanis mindhárom előadás mozgalmas és szórakoztató lesz – unalom és szárazság kizárva –, természetesen úgy, hogy a szakmaiságon nem esik csorba. Mire lehet számítani?

– Buborékok harca

Volt már Paris Judgement, ahol a kaliforniai és a francia borok csaptak össze, a Berlin tasting során chilei borok mérkőztek európai ikonborokkal, a Fiesta de Vinón pedig spanyol pezsgők versenyeznek majd piaci versenytársaikkal. A szervezők ügyelnek arra, hogy azonos árkategóriájú és azonos minőségi szinten lévő termékek csapjanak össze. Igazi meccshangulat lesz Szeredi Zsolttal, a sztorikból kifogyhatatlan Vino Castillo borkereskedés-tulajdonossal és B. Németh Péter sportriporterrel.

Fotó - Fiesta de Vino

– Guía Peñín 90+

Nem 90 éves aggastyánok adnak elő, nem is muzeális borok kóstolója lesz. Spanyolországban a Guía Peñín az, ami az amerikaiaknak Robert Parker vagy a briteknek Jancis Robinson. Az ország legmérvadóbb, szigorú és objektív borkalauza, amelynek magas értékelése a legkomolyabb elismerés. A 90 vagy annál magasabb pontot elért borokat a borkommunikációt forradalmasító Santiago Rivas-Muñoz sztárblogger mutatja be, aki extrém előadásmódja (egyik videóján szellemnek öltözve kóstolt) és megvesztegethetlensége miatt kivívta a spanyol borászok megbecsülését.

– Élményterápia Pedro Ballesteros Torres MW-vel

A spanyoloké a világon a várható második leghosszabb élettartam, de 2040-re Japánt lekörözve az elsők lesznek. A hosszú élet titka a sok csevegés, a rendszeres borfogyasztás – és az e kettőből fakadó jókedv –, no és persze a mediterrán ételek. Mindezeket és az ikonikus spanyol borvidékeket a legnevesebb spanyol Master of Wine mutatja be, aki sziporkázó előadó, és nem mellesleg az EU egyik legfontosabb pozíciójú környezetvédelmi szakembere. Mi a legjobb Galíciában és miért? Mi az andalúzok kincse? Miért hódította meg a világot Rioja és miért tartják mégis sokan elegánsabbnak Ribera del Duerót? A mester megmutatja, és közben egy-két mediterrán falat is kerül a borok mellé – a hosszú élet érdekében.

Webcím: www.fiestadevino.hu

Szervező: Vino Castillo borkereskedés és borbár (Szeredi Zsolt és Szeredi Anna)

Szervező munkatársak: Nemos Creative (Németh Ágnes és Dobos Tamás)

Sajtóinformáció: Németh Ágnes, nemeth.agnes@nemos.eu, 06 20 479 5393

Készült a sajtóanyag alapján. 

Az egri bikavér a legismertebb magyar házasított bor, így karácsonykor is sokak asztalára kerül belőle egy-egy palack. A kékfrankos alapú cuvée sokszínűsége miatt remekül párosítható az ünnepi fogásokkal, legyenek azok tradicionális vagy modern receptek, de a top tételeket önmagukban a legnagyobb élmény kóstolni.

Alapismeretek a bikavérről

Érdemes tisztában lennünk pár alapvetéssel az egri bikavérrel kapcsolatban, hogy könnyebben eligazodjunk a boros polcok előtt állva. Az egri bikavér előállításához használt szőlő csak az Egri Borvidékről származhat, a fajtákat jellemzően külön dolgozzák fel, és utána a kész bort házasítják. A kékfrankos használata kötelező, és ebből a fajtából kell a legnagyobb arányban házasítani. Három szinten készülhet bikavér Egerben: classicus, superior és grand superior. 2017-ben – eddig egyetlen vörösborként – hungarikumnak nyilvánították.

A bikavér Egerben

A borvidék a szőlőfajták tekintetében rendkívül sokszínű, így régi hagyományra tekint vissza a házasítások készítése. A helyi borászok is úgy érzik, hogy a borvidékben rejlő lehetőségeket leginkább az egri bikavéren – és annak fehér párján, az egri csillagon – keresztül tudják bemutatni.

Fotó - Orosz Dalma

„A házasítások borvidéke vagyunk” – mondja Tóth Katalin borász, az Egri Borműhely tagja. „A bikavérnek mindig is kiemelt szerepe volt Egerben, az utóbbi években pedig ismét presztízstermék lett. Érdemes az ünnepekkor régebbi évjáratú bikavért, grand superiort kibontani, hiszen ezek a palackok igazi borélményt adnak a fogyasztóknak.”

Karácsonyi gasztrotippek

A bikavér a kékfrankos alap és a szőlőfajták házasítása miatt az ételek széles körével párosítható. A sokszínűsége azt is jelenti, hogy a classicustól a grand superior kategóriáig mindenki megtalálhatja azt, ami az ízlésének és az ünnepre készített fogásnak leginkább megfelel.

A karácsonyi ételekhez – legyenek azok tradicionális vagy éppen különleges, egyedi receptek – jó választás az egri bikavér. A könnyedebb, classicus vagy superior tételekhez jól illenek az olyan hagyományos, fűszerpaprikával készült fogások, mint a halászlé, a harcsapaprikás vagy a töltött káposzta. Ugyanígy passzolnak hozzájuk a házi- és vadszárnyasok, a báránysült, de a hagyományos disznótoros, a hurka és a kolbász zsírosságát is szépen kiegyensúlyozzák a kékfrankos eleven savai.

Fotó - Orosz Dalma 

Nem nyúlunk mellé bor és étel párosítása tekintetében, ha sütőtököt, lencsét, édesburgonyát, gombát, lila káposztát, csicsókát kínálunk köretnek, vagy vegetáriánusok esetében akár főételnek is.

Egy dűlős, komplex grand superior borhoz pedig már érdemes olyan komoly alapanyagokat választani, mint a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mangalica vagy a bélszín – a borral együtt igazán különlegessé varázsolják az ünnepi asztalt.

Bikavér a középpontban

Az egri Macok Bisztró a kezdetektől nagy figyelmet fordít arra, hogy környékbeli alapanyagokkal dolgozzon, így a helyi borkínálatra is odafigyelnek. Az ünnepekkor pedig többféle bikavért is kínálnak, poharaznak, a classicustól a grand superior tételekig.

„A bikavér a mi ünnepi borunk. Hiszünk ebben a bortípusban, és ilyenkor nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a vendégeinknek ajánljuk az ételekhez” – meséli Szternák Péter, az étterem vezetője. „Az egyik ikonikus fogásunk, a marhapofa mellé például nemcsak bikavért kínálunk, hanem ráadásul abban is pároljuk a húst.”

Fotó - Orosz Dalma

Az egriek szerint nincs ünnep bikavér nélkül, és idén is arra biztatnak mindenkit, hogy kerüljön az asztalra vagy a fa alá egy-egy palackkal.

Készült a sajtóközlemény alapján. 

A Magyar BOR Intézet és kárpát-medencei partnerszervezetei december 7-én szervezték meg a BORmedence – borok, ízek, élmények a Kárpát-medencéből rendezvényt, a határtalan Kárpát-medencei (bor)kultúra ünnepét, ez alkalommal a Festetics Palotában. Az eseményt két mesterkurzus kísérte, az egyik „A Monarchia sokszínű borvilágáról” szólt Darrel Joseph amerikai borszakíró vezetésével, a másik a Tokay Today alaptójának, Somogyi Gergelynek a „Régi tokaji borfajták ma” mesterkurzusa volt.

Hét különleges tételt kóstoltunk, melyeket hivatalosan megilletne a „borkülönlegesség” megnevezés, ellenben több bornak még csak a címkéjén sem lehetett utalást találni erre. Először vegyük át a fogalmakat! A szamorodni készítés szabályai a 2016-os termékleírás-módosítás után nagyobb szabadságot tesznek lehetővé a borászok számára. Ez a borfajta részben aszúsodott fürtök felhasználásával készül, édesnél min. 45 g/l cukor-, és min. 9% alkoholtartalommal, száraznál a cukor max. 9 g/l, az alkohol min. 12% kell, hogy legyen. Mindkét esetben a hordós érlelés minimuma 6 hónap, a teljes érlelés a szüretet követő 2. év január 1-ig tart. Fordítást hivatalosan már csak édes verzióban lehet készíteni, az aszúszemek második áztatásával, préselésével, min. 45 g/l cukortartalommal. Érlelési követelményei a szamorodniéval megegyezők. A máslás szintén csak édes verzióban szerepel a termékleírásban, az aszúbor vagy a szamorodni seprőjének azonos évjáratú borral történő felöntésével készül. Cukortartalmára és érlelésére azonos szabályok vonatkoznak, mint a fordításra.

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

Tokajban 6 szőlőfajta engedélyezett, vagyis a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő és a kabar szőlők felhasználásával készült borokra lehet ráírni, hogy tokaji. A gazdák termeszthetnek ezeken kívül más fajtákat is, viszont akkor csak zempléni megnevezéssel kerülhetnek forgalomba a borok. A filoxéra vészt megelőzően számos kékszőlő fajta is elterjedt volt Tokajban például a tarcali kék, a kék bakator vagy a purcsin. Az 1884-es Borászati térkép telepíteni javasolt 9 fehérszőlő fajta mellett 7 kékszőlő fajtát is: kékfrankost, cabernet-t, oportót, purcsint, malbec-et, merlot-t és verdot-t. Mivel ezek nem jól aszúsodnak, Tokaj meghatározó fajtái a furmint és a hárslevelű lettek. A mesterkurzuson egy 2018-as félédes Purcsint kóstoltunk a tarcali Basiliscus Pincészettől, ami számomra testességét tekintve egy pinot noir és egy kadarka között helyezkedett el, ízében fekete meggy, málna, finom tanninok, lendületes savak (cukor 31 g/l, sav 6 g/l, alk. 13,5%).

Fotó - Novák Barna

A fehérekre visszatérve első tételünk Olaszliszkáról a francia borász Samuel Tinon száraz szamorodnija volt 2009-ből. „Az édesség már nem nagy szám, de tulajdonképpen a száraz szamorodnik hibás borok” – fűzte hozzá Gergely. A száraz szamorodni illatában megtalálhatók a botritiszes és érlelési jegyek, élénk savtartalma mellett sima struktúrájú, amit a hártyaélesztő alatti érlelési ízek kialakulása egészít ki. Ennél a bornál megfigyelhető volt a szamorodnira jellemző erőteljes diós jelleg. A bor 90% furmint, 10% hárslevelű házasítás, 12 óra áztatást követően hordóban erjedt, majd 6 éven át érlelődött használt hordóban (cukor 1,5 g/l, sav 7,7 g/l, alk. 14,5%). Lenkey Géza Úrágya-Köves 2007 bora nem más, mint egy száraz máslás Mádról, ami a 2006-os aszú seprőjén volt tartva 14 napig, seprőfelkeverés mellett. Géza szavait idézve „ez a bor mocskosul vállalható”, illatában aszalt füge, szárított barack és méz, ízében megjelenik Tokaj ásványos karaktere, kicsit magasnak ható alkoholérzettel. 40% furmint, 60% hárslevelű, spontán erjedt, 13 hónapig érlelődött zempléni tölgyfahordóban.(cukor 8,2 g/l, sav 6,3 g/l, alk. 14%). A sárospataki Harsányi Pincészet Hős Furmint 2016 bora egy félszáraz fordítást takar, mindössze 1472 palack készült belőle. 2016 hűvös évjáratnak számít, így a bor illatában nincs kirobbanó gyümölcsösség, ellenben szép gombás-avaros jegyeket mutat. 24 óra áztatást követően magyar tölgyfahordóban erjedt fajélesztővel, majd 4 hónapig érlelődött a hordóban (cukor 14,5 g/l, sav 9 g/l, alk. 14,5%).

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

A bodrogkisfaludi Hangavári Pincészet Édes Máslás 2013 borához az aszú seprőjét és száraz furmintot használtak fel. Illatában narancslekvár, karamella, mogyoró, íze a gyümölcsösség mellett kellemesen kesernyés. 6 hónapon keresztül spontán, hordóban erjedt, majd 24 hónapot töltött magyar tölgyfahordóban (cukor 48 g/l, sav 7,5 g/l, alk. 15%). A tolcsvai Oremus 2015-ös Édes Szamorodnija 50%-ban aszúsodott fürtökből készült, 40% furmint, 40% hárslevelű, 15% zéta, 5% sárgamuskotály házasítása. Illatában mandarin, grépfrút, fűszeres sárgabaracklekvár, méz. 2-3 óra áztatást követően új zempléni tölgyfahordóban erjedt fajélesztő hozzáadásával, majd 12 hónapon át érlelődött 3 éves zempléni tölgyfahordóban (cukor 75 g/l, sav 7 g/l, alk. 12%). Zárásképpen a Basiluscus Pincészet Édes Fordítás 2017 borát kóstoltuk. Illata kicsit illós, kezdetben zárkózott, majd megjelennek benne az aszalt gyümölcsök, egy kis ananász és törökméz. Az alapbor 100% furmint, a második áztatás, préselés 4 órát vett igénybe és 90%-ban furmint, 10%-ban sárgamuskotály aszúszemeken történt. Az erjedés fajélesztő segítségével 20 éves francia és 10 éves amerikai tölgyfahordókban ment végbe. Az érlelés 12 hónapon át tartott, a fent említett hordókban (cukor 148 g/l, sav 8 g/l, alk. 12,3%). A résztvevők szavazatai alapján száraz kategóriában Samuel Tinon Száraz Szamorodnija, míg édes kategóriában az Oremus Édes Szamorodnija vitte a prímet. Ha az ünnepek alatt nem szeretnének „vagyonokat költeni” aszúra vagy meglepnék valamivel borkedvelő rokonaikat, barátaikat, próbáljanak ki egyet ezek közül a különleges borok közül! 

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

Köszönöm a meghívást a szervezőknek!

Borítókép - Furmint Photo

A Magyar BOR Intézet és kárpát-medencei partnerszervezetei évek óta tevékenykednek a kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatokért, illetve a borkultúra népszerűsítéséért. Ennek részeként idén harmadik alkalommal, december 7-én szervezték meg a BORmedence – borok, ízek, élmények a Kárpát-medencéből rendezvényt, a határtalan Kárpát-medencei (bor)kultúra ünnepét, ez alkalommal a Festetics Palotában. Minden évben kiválasztásra kerül egy-egy külhoni és belhoni település vagy borvidék, amelyek kiemelt figyelmet kapnak az eseményen. Idén a díszvendégek a felvidéki Garam mente és a balatoni Somló hegy voltak.

Munkanap, sztrájk a francia reptereken, lucskos, szürke szombat délután, ráadásul még el is késtem… Így indultam neki a kóstolónak, de szerencsére a végére a borok kizökkentettek melankolikus hangulatomból. Elsőre csak feltérképeztem az új, egyébként impozáns helyszínt pezsgők után kutatva. Miután kísérletem meghiúsult – bár nem ez volt a rendezvény profilja, de a remény hal meg utoljára – belekezdtem a fehérborok kóstolásába, de mielőtt erre rátérnénk, ejtsünk pár szót a két díszvendég borvidékről.

Fotó - BORmedence - Pozsonyi Roland

A Garam mente Esztergomtól északra helyezkedik el Szlovákiában és a Garam folyó Lévától a torkolatig húzódó völgyének falvait foglalja magában. Hivatalosan teljes Dél-Szlovákia egyetlen borrégió, ám a borvidék történelme ennél jóval érdekesebb, melyről itt olvashatnak részletesen. Somló hazánk legkisebb borvidéke, mindössze kb. 600 hektár termőterülettel rendelkezik, melyen három tanúhegy, a Nagy-Somló, a Ság-hegy és Kis-Somlyó helyezkednek el. Az első kettő talaja bazaltos, bazalttörmelékes, ahogy a helyiek hívják „srétes”, ez utóbbié pedig mésztufa. A somlai borok ásványos karaktere párját ritkítja és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánk és a világ borkedvelőinek körében. 

Kép - BORmedence esemény Facebook oldala

A fehérborok közül a Káli Kövek 10 éves évfordulójára kihozott Ten 2018 borhoz most volt először szerencsém. Bio olaszrizling, fekete-hegyi furmint és a 11 hónapig akáchordóban érlelt somlói juhfark és hárs kivételes házasítása, illatában szőlővirág, mandula és méz, a korty ezzel szemben telt, ásványos, lendületes, de kerek savakkal, hosszú utóízzel. A szent györgy-hegyi biodinamikus gazdálkodást folytató Napvirág borászatot korábban nem ismertem. 2.3 hektáron olaszrizling, szürkebarát, tramini, rizlingszilváni, kékfrankos, Irsai Olivér és furmint fajtákkal foglalkoznak. A kóstolt borok közül nekem a Hegylé 2018 nyerte meg legjobban a tetszésem. Rizlingszilváni, egy kis tramini és olaszrizling házasítása. A rizlingszilváni szőlőfajta cukrosodásra hajlamos, így nehéz eltalálni a szüret időpontját, hogy megfelelő érettségben, de még szép savakkal készüljön el a bor. Ebben az esetben ez viszont sikerült, a gyümölcsösség és a frissesség mellett az ásványosság is helyet kaptak benne. A címkék is saját tervezésűek, melyek a természetközeliséget hivatottak szimbolizálni.

Ugyan a rozé nem az én műfajom, de kellemes meglepetés volt a balatonfüredi Bökő Pincészet 2018 zweigelt-kékfrankos tihanyi rozéja, ami reduktív eljárással készült, de nincs benne semmi tutti-frutti, ellenben meggy, málna és szamóca annál inkább, kellemesen üdítő frissességgel párosítva. A pincészet első évjárata 2015-ben készült, 10 hektár saját és 10 hektár bérelt területen gazdálkodnak. Minden boruk tartályos és reduktív kivéve a vörösek, melyek spontán, fahordóban erjednek, valamint szűretlenül, derítetlenül kerülnek a palackokba. A többi bornál bentonitos derítést és szűrést alkalmaznak, más beavatkozást nem. Szép volt még a bükki Gallay Kézműves Pince Nyékládháza névre hallgató 2016-os zenit bora, ami hordóban, spontán erjedt és 11 hónapig volt finomseprőn. „Kora” ellenére vibráló savaival, érett gyümölcsösségével még jó pár évnyi potenciál rejlik benne. A Simonfay Borkúria furmint-hárslevelű 2016 házasítása a furmintnak köszönhetően lendületes, testes, amihez egy kis kedvességet ad a hárslevelű, ami mégsem uralkodik el a boron.

A vörösborok között szép számmal találtam érdekességeket. Az erdélyi Hegedűs Pincészetnél tavaly kóstoltam már generosát – ami a piros tramini és az ezerjó keresztezéséből nemesített fehér szőlőfajta – és tüdőszínű bakatort, az egykoron nagyon kedvelt, ám mára kissé elfeledett régi magyar fajtát, most viszont a 2017-es kékfrankost emelném ki a szortimentből. Dűlőszelektált, kézzel szüretelt és meglepetésemre hordó használata nélkül készült bor illatában marcipán, fekete szeder és cseresznye, selymes kortyában gyümölcsösség és lágy tanninok. Nagyon szerethető bor. A kékfrankosok közül még a mátrai Páger Pince 2018 kékfrankosa volt nagyon ígéretes, egy fiatal, első generációs borász Páger Mátyás keze munkája, meggyes, fűszeres, szép textúrájú, hosszú érlelési potenciállal.

A muzslai Becse Bor vörösei nagyon tetszettek. A Derosa ’18 cabernet derosa fajtából készült, ami cabernet sauvignon és dunkelfelder keresztezés, a cabernet sauvignonnál lágyabb, kevésbé tanninos, de amellett telt és gyümölcsös ízvilágú bor, pont olyan, amire egy szürke téli délutánon vágyik az ember (legalábbis én biztosan). A szintén muzslai H&V Pincészetet egy házaspár, Heni és Viktor vezetik, 1.5 hektáron gazdálkodnak, Heni a borász. Náluk a mostanában nagy kedvencem a Dunaj (Muškát Bouchet x Oporto x Szent Lőrinc) mellett megismertem egy újabb szlovák fajtát, a Danubius-t, ami cabernet sauvignon, dunaj, castelec és saperavi fajták keresztezése. Bora kádon erjedt és seprőn volt tartva, mély színű, fűszeres, testes, kávés, enyhén avaros jegyeket hordozott. A felvidéki István Pince családi vállalkozás, a borászat mellett panziót is üzemeltetnek. A Nagyapa Cuvée 2017 cabernet franc, cabernet sauvignon és Szent Lőrinc házasítás, fűszeres, selymes, gazdag korty, erdei gyümölcsökkel, csokoládéval és hosszú lecsengéssel. Kilépő borom a dörgicsei Pántlika Pincészet csodaszép 2012-es Cabernet Sauvignon Reserve-je volt, ami kézzel válogatott szőlőszemekből készült a Becce hegy legjobb dűlőiről, 3 év tölgyfahordós és több éves palackos érlelést kapott. Illatában erdei gyümölcsök, csokoládé és dohány, bársonyosan integrált tanninok a gazdag, egész szájat betöltő, hosszú kortyban.

A tavalyihoz képest jobban tetszett a kóstoló, nem csak a helyszínválasztás, de a szervezés tekintetében is, bár örök vesszőparipám, a kóstolófüzet most is hiányzott (de legalább térkép volt). A rendezvényt kísérő programok színesítették, mint például ingyenes pincebemutató, két mesterkurzus és agrártermékeket kínáló Kárpát-medence piac. Köszönöm a meghívást a szervezőknek! Hamarosan érkezik a Tokaj-mesterkurzus beszámoló is!

Karácsonykor minden ünnepi díszbe öltözik, fényfüzérek, régi díszek, illatos fenyőágak vesznek körül. A meghitt együttléthez hozzátartoznak a családi körben eltöltött étkezések is, a finom, nagy gonddal főzött fogások mellé pedig egy igazán különleges bor illik, a tokaji aszú.

Mitől olyan különleges az aszú?

Egy-egy igazán szép palack aszú ára néha meghökkentő lehet. Azonban ha tudjuk, hogy sok tényező szükséges ahhoz, hogy egészséges aszúszemek alakuljanak ki, ráadásul a Tokaji borvidéken még annak speciális klímája mellett sem készül minden pincészetnél minden évben aszú, mindjárt kevésbé fogunk csodálkozni.

A tokaji aszú nem a hétköznapok bora, viszont felejthetetlen élményt tud nyújtani, amikor kibontjuk egy-egy különleges alkalomra.

Fotó - Furmint Photo

Karácsonyi gasztrotippek

Mindenki kedvenc ünnepe, a karácsony pont ilyen alkalom. Egy palack aszúnak pedig minden karácsonyi asztalon ott a helye. A tokaji aszúk sokszínűsége izgalmas kombinációkra ad lehetőséget az ételpárosítások terén. Ugyan édes borról van szó, ám egyedi aromái és magas savtartalma miatt akár sós ételek mellé is kínálhatjuk. Ez a képessége igazán jól jön, hiszen így akár végigkísérheti az étkezéseket.

Már az előételeknél is szerephez juthat. Ha hízott kacsa- vagy libamájat választunk, akár szeletekben sütjük, kandírozott gyümölcsökkel körítve, akár pástétomnak készítjük el, lekvárral, chutneyval és brióssal kínáljuk, tökéletes hozzá egy pohár aszú. Ahogyan a sós, karakteres ízű kéksajt is remek választás. Egy csillagformával a pirítósból szúrjunk ki apróbb falatokat, kenjük meg roquefort-ból, stiltonból vagy gorgonzolából készült krémmel, és díszítsük aszalt gyümölcsökkel. A kimagozott datolyát is megtölthetjük vele, és körbetekerhetjük sós, hajszálvékonyra vágott serrano sonkával.

Fotó - Furmint Photo

Még a főételek mellett is próbára tehetjük. Egy mandarinnal, mazsolával, friss kakukkfűvel töltött csirkéhez is passzol, pláne ha egy pohárral feláldozunk a sütéséhez is. Ugyanígy egy mangós kacsa vagy fürj mellé, amihez almát és grépfrútot illesztünk. Köretnek kínáljunk olyan zöldségeket, amik maguk is könnyen karamellizálódnak és kissé édesebbek, így szóba jöhet a sárgarépa, az édesburgonya vagy a sütőtök.

Ha teljesen eltérnénk a tradicionális, klasszikus főételektől a kínai konyha intenzív aromájú fogásaihoz, amelyek egyszerre lehetnek édesek és csípősek, szintén kínálhatunk aszút.

A fenti példák igazi gasztrokalandozások, de azért ne feledkezzünk meg a desszertekről sem. A klasszikus karácsonyi sütemények, a bejgli, a zserbó, a mézeskalács, a gyümölcskenyér vagy a moszkauer mind-mind kiválóan párosíthatóak az aszúval. A nem hagyományos édességekkel is jól teljesít, legyen az egy elegáns, francia crème brûlée vagy egy angolszász rusztikus pekándiós pite, de az olaszokat követve az sem szentségtörés, ha vin santo helyett egy pohár aszúba mártogatjuk a mandulás biscottit.

Fotó - Furmint Photo

Látható, hogy egy palack aszú milyen sokszínűen felhasználható a karácsonyi étkezések mellé, így érdemes idén venni egy palackkal belőle, biztos nem marad belőle egy korty sem az ünnepek végére.

Ha az ünnepek során tokaji aszút innál, használd a #KoccintsAszuval hashtaget, és oszd meg mindenkivel az élményt! 

Készült a sajtóközlemény alapján. 

Honlap: www.koccintsaszuval.hu
Facebook: www.facebook.com/koccintsaszuval/
Instagram: www.instagram.com/koccintsaszuval/

Az InterContinental Budapest az idei adventi vasárnapokon is csupa varázslatos élménnyel vár mindenkit. A vendégek ízelítőt kaphatnak a Diótörő szívmelengető történetéből, miközben finom fogásokat kóstolhatnak és szikrázó champagne-nyal koccinthatnak.

Diótörő

December beköszöntével a szálloda karácsonyi díszbe öltözik. A lobbyban feldíszített fenyőfa, körös-körül ünnepi díszek és meghitt hangulat várja a látogatókat. A fő téma pedig mindenki kedvence, a Diótörő. De ez a mesés balett nem csak a díszletekben jelenik meg. A Corso Étterem brunch-ait is ez a különleges tematika hatja át, ahol a vendégek egy pohár finom champagne mellett hangolódhatnak a karácsonyra, miközben a Diótörő jelmezeibe bújt balettművészek élő zenére elevenítik meg ezt a kedves történetet táncukkal.

Fotó : InterContinental Budapest

Champagne

A legexkluzívabb ital kétségtelenül a champagne, ami önmagában bármilyen percet ünneppé tesz. Az eredetvédett francia pezsgő mindig is a magas minőség egyik szinonimája volt, az InterContinental nívójához pedig pontosan ez illik, csakúgy, mint az adventhez és a karácsonyhoz, ezért számos ajánlatukba belecsempészik a champagne-t decemberben.

Fontos küldetésüknek tartják, hogy a vendégek felfedezzék a pezsgők világát. Éppen ezért került be a brunch-ok közé a Champagne csomag, melynek keretében minden hónapban más-más prémium pezsgő kóstolható korlátlanul. Valamint érdemes kipróbálni a legújabb, magyar találmányok ihlette koktélok közül a „Villanykörtét”, amelynek alapját szintén champagne alkotja, és nemcsak keleties fűszerezésű íze, de különleges tálalása is egyedi élményt nyújt.

Fotó : InterContinental Budapest

Brunch

A hotelben a vendégek egész évben élvezhetik a korlátlanul kóstolható finom falatokat, pezsgőket és a csodás kilátást, de az adventi vasárnapok azok, amikor igazán ünnepi környezetben pihenhetik ki a karácsonyi kavalkádot. Ráadásul a családosoknak egy Diótörő- ihlette, animátorok által működtetett gyereksarok is segít abban, hogy a szülők tényleg kikapcsolódhassanak.

Gullner Gergő séf a magyar és a környező országok tradicionális ételeit gondolta újra, nemzetközi hatásokkal, szezonalitással és a lokális alapanyagok használatával ötvözve, amivel egyedülálló fogásokat hozott létre. A hazai és a nemzetközi ízeket felvonultató brunch bőséges és hetente megújuló kínálatából mindenki kedvére válogathat.

Fotó : InterContinental Budapest

A hotel desszertkínálata is az ünnepekhez igazodik, és karácsonyi finomságokat kínál. A cukrász séf, Vágó Nikoletta az ünnepi tarte-kínálatot miniatűr formában is megalkotta, így az édesszájúak egyszerre több ízkombinációt is megkóstolhatnak vagy megoszthatnak. A különlegességek közül a pekándiós-csokoládés a klasszikus karácsonyi süteményeket idézi, az epres üde rózsaszínje a balerinák színes szoknyáira reflektál, és egy paleo-vegán mangós desszert is a tál része.

Érdemes lesz decemberben kiszakadni az ünnepi rohanásból, és eltölteni pár nyugodt és kényeztető órát Budapest egyik legszebb kilátásával.

Készült a sajtóközlemény alapján. 

Idén ötödik alkalommal, november 22-én rendezték meg a Nemzetközi Franc & Franc Cabernet Franc Fórum és Kóstolónapot Villányban, a Bock Borászat konferenciatermében. A két napos esemény első, szakmai napján a terroir, az ültetvények és az évjáratok tükrében vizsgáltuk meg a fajtát, míg a második, nyitott kóstoló napon hat pincészet várta tárt kapukkal az érdeklődőket. A szakmai fórumon a szokásos Top12 bemutató mellett muzeális villányi franc-okat is kóstolhattunk.

Bock József a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke és Debreczeni Mónika a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet birtokigazgatója mondtak köszöntőt és nyitották meg a „mára már hagyománynak számító” rendezvényt. A fórum széles körű összefogás eredménye és a turisztikai régió további fejlődését is erősíti, hangsúlyozták. Az esemény moderátora ezúttal is Horkay András, DipWSET, a CEWI Igazgatója volt.

Fotó - Kiss Gadget Zoltán

Mi is a terroir? És hogyan befolyásolja a borok ízét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ „A Villányi termőtáj egyedi értékei" című előadásában dr. Czigány Szabolcs, a PTE TTK Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi docense és dr. Teszlák Péter a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa. A terroir nem más, mint a termőhelyi adottságok, a kulturális, borászati-, és termesztés technológiai (művelés mód, zöldmunka, öntözés) tényezők összessége. A termőhelyi adottságok közé tartoznak a szőlőnövényt befolyásoló természeti tényezők, úgymint a domborzat (magasság, kitettség), az éghajlat, a talaj és a vízelvezetés. Az Egyetemen létrehoztak egy téradatbázist és különböző talajkémiai és domborzati modelleken keresztül vizsgálták Villány dűlőinek eltéréseit. További terveik között szerepel a gazdáktól származó adatok integrálása és közösségi hozzáférés biztosítása az adatokhoz.

Fotó - Kiss Gadget Zoltán

Ezt az „Egység a sokszínűségben” TOP 12 kóstoló követte, melyben ezúttal 3 classicus, 6 premium és 3 super premium cabernet franc került kiválasztásra, melyeket a készítő borászok mutattak be. A cabernet franc fajta Baszkföldről származik, jó alkalmazkodóképessége révén széles körben termesztik, mérsékelt óceáni, kontinentális, szubmediterrán és mediterrán területeken is. Bora közepes-magas tannin-, és savtaralommal bír, színében halványabb, ízében lágyabb, mint a cabernet sauvignon. Jól reagál a hordós érlelésre, visszafogott hordóhasználat mellett (Loire) is szépen fejlődik a palackban. A három minőségi kategória leírása itt érhető el. 

A classicus-ok közül nekem a Lelovits Tamás Pincészetének franc-ja nyerte meg a tetszésem, Kisharsányból, a Bocor dűlőből. Irányított erjesztést követően 15 hónapos hordós érlelést kapott másod-, illetve harmadtöltésű hodókban. Érett, meleg karakterű, szilvás, enyhén paprikás, lágy és intenzív ízű bor, fűszeres lecsengéssel.

A Riczu Tamás 2016-os szintén kisharsányi premium franc-ja organikus, vegyszermentesen művelt szőlőből készült. A bor vegán, irányított erjesztést követően 8 nap körfejtés után következett a közvetlen préselés. A bor 225 literes első töltésű magyar és francia tölgyfahordókban érlelődött 21 hónapon át finomseprőn, majd 4 hónapig pihent a palackban. A bor lassan nyílik, majd kicsit likőrös, gyümölcsös illatokat kapunk. Cseresznye, szilva, finom hordófűszerek a telt, gazdag, selymes kortyban.

Fotó - Kiss Gadget Zoltán

A superek közül a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet Mandolás dűlőből származó 2016-os franc-ja két héten át erjedt, amit egy további hét héjon áztatás követett. Az almasavbontás és az érlelés barrique hordókban történt, 65% új, 20% első-, és 15% másodtöltésű hordókban. A 18 hónapos érlelés során kiválogatták a legszebb hordókat és azokat a tételeket palackozták le önállóan Mandolás néven. Illatában kávé, dohány és szilvalekvár, elegáns, gyümölcsös korty, bársonyos tanninokkal és hosszú utóízzel.

A kóstoló után Dr. Szabó Géza habilitált egyetemi docens, tanszékvezető (PTE TTK FFI Turizmus Tanszék) és Závodi Bence PhD hallgató előadását hallgattuk Bor -turizmus, -kultúra, -gasztronómia, -imázs a 25 éves Villányi-Siklósi Borúton címmel. Borturizmusban Villány továbbra is az élen áll, amit a Dél-Dunántúl helyi termékeinek „márkafelhő” is alátámasztott, a felmérésben részt vevők legtöbbször a „bor” szót említették. További lehetőségek kínálkoznak a helyi „terroir termékek” borokhoz történő kapcsolásában, melyet egy Bock Villányi REDy, egy hat hónapig és egy egy évig érlelt csemege stifolder valamint egy 1,5 hónapos félkemény és egy fehér penészes lágy sajt kóstolásán keresztül személtettek az előadók.

Ebéd után Darrel Joseph Bécsben élő amerikai borszakíró négy boron keresztül szemléltette a termőhelyek közötti különbségeket, egy siklósi és egy villányi super premium, továbbá egy osztrák és egy francia franc-on keresztül. Darrel rendszeresen kóstol és bírál magyar borokat, például a Decanter World Wine Awards-on is. Kiemelte, hogy a terroir mellett kiemelten fontos tényező, hogy minden bor magán hordozza készítőjének kézjegyét. A villányi Bock Fekete-hegy Selection 2015 dűlőszelektált tétel 24 hónapot töltött új tölgyfahordóban, szépen integrált, testes, karakteres ízvilágába egy kis édességet csempésztek a hordófűszerek. Riczu Tamás 2015-ös Franc-ja ezzel szemben melegebb karakterű, feszesebb szerkezetű, elegáns bor. Charly Rol 35 éves francia borász Krems-ben gazdálkodik Ausztriában. Az egész országban mindössze 70 hektáron művelnek cabernet franc-t, így számomra különösen érdekes volt ezt a bort kóstolni, 1500 palack készült belőle. Illatában zöldpaprika, csipkebogyó és némi virágosság, ízében fekete ribizli. A Domaine Du Collier Saumur Rouge La Ripaille 2014 a Loire völgyéből származó franc, melyből az utolsó 12 palackot szerezte meg Darrel a kóstolóra. Illata lassan nyílik, enyhén animális, paprikás – „tipikus Saumur egy rossz évből” – teszi hozzá mosolyogva Darrel.

Fotó - Kiss Gadget Zoltán

Ezt követte a nap egyik legérdekesebb része, tíz villányi dőlő mintáit kóstoltuk, azonos szüreti időpontból (október 14), azonos feldolgozás, erjesztés és érlelés mellett. A kísérleteket végző Cellarius Kft. ügyvezetője, Ruppert Ignác rengeteg statisztikai adatot prezentált a jelenlévőknek, bár ezek nélkül is érezhetők a különbségek a Várerdő, a Csillagvölgy, a Hársos, a Feketehegy, az Imrevölgy, a Mandolás, a Csicsó, a Makár, a Kopár és az Ördögárok dűlők között. Nekem a Mandolás tetszett a legjobban, de összességében elmondható, hogy 2019 különleges évjáratnak ígérkezik, így érdemes lesz pár palack vörösbort – mondjuk villányi franc-t – betáraznunk!

Feltette a pontot az í-re a hat muzeális villányi bor kóstolója. Horkay András szakmai tolmácsolása mellett 2008-tól egészen 1993-ig repültünk vissza az időben. És meg kell, hogy mondjam, várakozáson felüliek voltak a borok! Egyik sem volt szétesve, élvezhető, különleges tételek kerültek a poharainkba. Nekem leginkább a Weninger & Gere Pincészet Cabernet Franc 2006 ízlett, meleg, fűszeres, kicsit bőrös illat, ízében bársonyos tanninok, szilvalekvár. Különösen tetszett Horkay András felvezetése, amikor is minden évjáratnál elmondott pár, a világban történt jeles eseményt és kiemelte, hogy ki volt az adott évben az Év Borásza. A kóstoló végén a Jackfall pincészet képviselője köszönetet mondott a teremben jelen lévő Gere Tamásnak, Tiffán Edének, Bock Józsefnek és Polgár Zoltánnak a borvidéken végzett úttörő és áldozatos munkájukért – akik mind a négyen büszkélkedhetnek az Év Borásza címmel.

A tartalmas és izgalmas nap zárásaként Horkay András foglalta össze a történteket. A konferencián betekintést nyerhettünk a Villányi Franc múltjába, jelenébe és jövőjébe. „A cabernet franc presztízs fajtája Villánynak, Villány pedig presztízs régiója a cabernet franc-nak.” Izgatottan várjuk a jövő évi rendezvényt!