Őrült címkék, Rajnai rizling svéd módra Badacsony legkiválóbb dűlőiről avagy amikor a vállalkozó szellem és a személyes hozzáadott érték győzedelmeskedik. A Villa Sandahl borokról mindenkinek van véleménye és végül is nem ez a cél?
A svéd Sandahl testvérpár 2004-ben kezdett el szőlőtermesztéssel foglalkozni Badacsonyban, mára tíz hektáron gazdálkodnak, melyből kilencen Rajnai rizlinget termesztenek, a maradék egy hektáron pedig olaszrizlinget, ez utóbbi szőlő formájában kerül értékesítésre. Először is felmerül a kérdés, hogy mi vitte rá az egyébként mérnöknek tanult nyugdíjas cégvezetőt, Christert erre a vállalkozásra? Először 1987-ben egy baráti meghívásra látogattak Magyarországra testvérével Thorddal és feleségével Gunnellel, Badacsonyban is kóstoltak borokat, de akkor még nem gondoltak arra, hogy valaha ők is bortermelők lesznek.
Fotó - Papp Attila
A szőlő- és bortermelésbe egy szintén közös családi látogatás után, 2004-ben vágtak bele a Balaton északi partján elterülő legmagasabb tanúhegyen, a Badacsonyon. A pincészet fő célja már a kezdetek kezdetén is egyértelmű volt: az értékes dűlők (a Kezdet, a Magány, a Püspökudvar, az Ekkő, a Püspökkert valamint a Gróf-domb) szőlői csakis magas minőségű borok alapanyagául szolgálhatnak. A kezdeti évek a kísérletezésről szóltak: fajtákkal, dűlőkkel, technológiával. Arra a felismerésre jutottak, hogy a badacsonyi mikroklíma mellett és a déli fekvésű dűlőkön a legtöbb fehér szőlő egyensúlytalan bort ad. Olyan fajta kellett, amely később indul érésnek, illetve amelynek a savai a nagy nyári melegnek is ellenállnak. Ezeknek a feltételeknek kitűnően megfelelt a Rajnai rizling, ami az olaszrizling mellett – sőt, mondhatni előtte, már Ranolder Püspök idejében is – kedvelt fajta volt a térségben.
A helyiek először kétkedve fogadták őket, nem hittek abban, hogy bortermelési múlttal nem rendelkező svédek hozzá tudnak tenni valamit a már rómaiak óta szőlőtermesztéssel foglalkozó vidék fejlődéséhez. Mára megtalálták azt a csapatot, aki hisz bennük. Jelentős lépés volt történetükben, hogy találkoztak az elzászi bortermelővel, Fabien Stirnnel, akitől tanácsokat és egy receptúrát is kaptak. Az igazi áttörést a 2010-es évjárat hozta meg a pincének. Víziójuk nem kevesebb, mint világhírű borokat készíteni a badacsonyi dűlőikről. Fő alapelveik a minőség, egyéniség és a szenvedély.
Főborászuk a fiatal és tehetséges Palkó Zsolt, aki 7 évvel ezelőtt Bakó Ambrustól vette át a stafétabotot. A szüret időpontját mindig a gyümölcs érettségéhez igazítják, mivel teljes fenolos érettségi állapotában szedik a szőlőt, így igyekeznek a lehető legkésőbbi időpontra kitolni a szüretet. Nem csak dűlőszelekciót alkalmaznak, hanem a préselés során kinyert mustot is osztályozzák, és elkülönítik minőség szerint. Már rögtön szüret után kialakul egy elképzelés, hogy milyen a potenciálja az adott mustnak, és három kategóriára bontva külön erjesztik. A felső kategóriás boroknál a legszebb mustfrakciókat házasítják. Azokat a mustfrakciókat, melyek nem teljesítik a minőségi elvárást, nem dolgozzák fel. Csendes erjedést biztosító élesztőt használnak.
Eddig minden évben a szüretkor és a feldolgozáskor jelen volt Christer is, és személyesen felügyelte a munkálatokat. Az idei év lesz az első, amikor a COVID-19 meghiúsítja ideutazásukat. Látogatásunk alkalmával Christer Skype-on mesélt a kezdetekről, a kihívásokról, a sikerekről és a jövőre vonatkozó terveikről valamint arról a vállalkozói személetről, amiben családjával hisznek. „Legyünk büszkék – bár ezt Svédországban sem nézik jó szemmel. Akárhogy is, a vállalkozó szelleműek mindig büszkék. Az emberek azt gondolják, hogy nem vagyok normális. Vagyok, aki vagyok, szeretek különleges dolgokat létrehozni, mint például a boraink.”
Boraik egyediségéhez hozzájárul a Christer által rendszeresen emlegetett formabontó, „out of the box” gondolkodás, mely címkéik kinézetében is visszaköszön. A címkéket ő és felesége saját maguk tervezik, ők találják ki a nevet, melyhez inspirációul az adott év aktualitásai, események, tapasztalatok (és némi ötletelés közben elkortyolgatott bor) szolgálnak. Általában 6-7 g maradékcukorral készülnek a borok, évente 8-10.000 palack mennyiségben, amelyekre a „kiegyensúlyozott” stílus jellemző, az évjáratkülönbségek kevésbé szembetűnők. A borokat három kategóriába: a solid ground (fehér felírat, csavarzár), mid range (különböző dűlőkről házasított – fehér felírat, parafadugó) és rare peak (dűlőszelektált – arany felírat, parafadugó) termékcsaládba osztják, melyeket a kapszula színe is megkülönböztet. Számomra a 2010-es „The Stamp” nyújtotta a legnagyobb élményt, ami a grépfrútos-lájmos, aszalt gyümölcsös, mézes jegyek mellett nagyon telt, aromás, finoman ásványos és az érlelt Rajnaikra jellemző petrolos karakterével szép zárása volt a kóstoló sornak.
Stratégiai céljaik között szerepel a hazai kereskedelmi jelenlét megszilárdítása mellett az export piacok meghódítása is. A Sandahl borát kóstolni vágyókat a Sandahl vendégházban négy, csodás kilátással rendelkező vendégszoba is várja, a kellemes tartózkodásról Mozdény Judit, a borászat háziasszonya gondoskodik.
Köszönöm a meghívást a szervezőknek!
Készült a sajtóanyag felhasználásával.
