Idén ötödik alkalommal, november 22-én rendezték meg a Nemzetközi Franc & Franc Cabernet Franc Fórum és Kóstolónapot Villányban, a Bock Borászat konferenciatermében. A két napos esemény első, szakmai napján a terroir, az ültetvények és az évjáratok tükrében vizsgáltuk meg a fajtát, míg a második, nyitott kóstoló napon hat pincészet várta tárt kapukkal az érdeklődőket. A szakmai fórumon a szokásos Top12 bemutató mellett muzeális villányi franc-okat is kóstolhattunk.
Bock József a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke és Debreczeni Mónika a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet birtokigazgatója mondtak köszöntőt és nyitották meg a „mára már hagyománynak számító” rendezvényt. A fórum széles körű összefogás eredménye és a turisztikai régió további fejlődését is erősíti, hangsúlyozták. Az esemény moderátora ezúttal is Horkay András, DipWSET, a CEWI Igazgatója volt.
Fotó - Kiss Gadget Zoltán
Mi is a terroir? És hogyan befolyásolja a borok ízét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ „A Villányi termőtáj egyedi értékei" című előadásában dr. Czigány Szabolcs, a PTE TTK Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi docense és dr. Teszlák Péter a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa. A terroir nem más, mint a termőhelyi adottságok, a kulturális, borászati-, és termesztés technológiai (művelés mód, zöldmunka, öntözés) tényezők összessége. A termőhelyi adottságok közé tartoznak a szőlőnövényt befolyásoló természeti tényezők, úgymint a domborzat (magasság, kitettség), az éghajlat, a talaj és a vízelvezetés. Az Egyetemen létrehoztak egy téradatbázist és különböző talajkémiai és domborzati modelleken keresztül vizsgálták Villány dűlőinek eltéréseit. További terveik között szerepel a gazdáktól származó adatok integrálása és közösségi hozzáférés biztosítása az adatokhoz.
Fotó - Kiss Gadget Zoltán
Ezt az „Egység a sokszínűségben” TOP 12 kóstoló követte, melyben ezúttal 3 classicus, 6 premium és 3 super premium cabernet franc került kiválasztásra, melyeket a készítő borászok mutattak be. A cabernet franc fajta Baszkföldről származik, jó alkalmazkodóképessége révén széles körben termesztik, mérsékelt óceáni, kontinentális, szubmediterrán és mediterrán területeken is. Bora közepes-magas tannin-, és savtaralommal bír, színében halványabb, ízében lágyabb, mint a cabernet sauvignon. Jól reagál a hordós érlelésre, visszafogott hordóhasználat mellett (Loire) is szépen fejlődik a palackban. A három minőségi kategória leírása itt érhető el.
A classicus-ok közül nekem a Lelovits Tamás Pincészetének franc-ja nyerte meg a tetszésem, Kisharsányból, a Bocor dűlőből. Irányított erjesztést követően 15 hónapos hordós érlelést kapott másod-, illetve harmadtöltésű hodókban. Érett, meleg karakterű, szilvás, enyhén paprikás, lágy és intenzív ízű bor, fűszeres lecsengéssel.
A Riczu Tamás 2016-os szintén kisharsányi premium franc-ja organikus, vegyszermentesen művelt szőlőből készült. A bor vegán, irányított erjesztést követően 8 nap körfejtés után következett a közvetlen préselés. A bor 225 literes első töltésű magyar és francia tölgyfahordókban érlelődött 21 hónapon át finomseprőn, majd 4 hónapig pihent a palackban. A bor lassan nyílik, majd kicsit likőrös, gyümölcsös illatokat kapunk. Cseresznye, szilva, finom hordófűszerek a telt, gazdag, selymes kortyban.
Fotó - Kiss Gadget Zoltán
A superek közül a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet Mandolás dűlőből származó 2016-os franc-ja két héten át erjedt, amit egy további hét héjon áztatás követett. Az almasavbontás és az érlelés barrique hordókban történt, 65% új, 20% első-, és 15% másodtöltésű hordókban. A 18 hónapos érlelés során kiválogatták a legszebb hordókat és azokat a tételeket palackozták le önállóan Mandolás néven. Illatában kávé, dohány és szilvalekvár, elegáns, gyümölcsös korty, bársonyos tanninokkal és hosszú utóízzel.
A kóstoló után Dr. Szabó Géza habilitált egyetemi docens, tanszékvezető (PTE TTK FFI Turizmus Tanszék) és Závodi Bence PhD hallgató előadását hallgattuk Bor -turizmus, -kultúra, -gasztronómia, -imázs a 25 éves Villányi-Siklósi Borúton címmel. Borturizmusban Villány továbbra is az élen áll, amit a Dél-Dunántúl helyi termékeinek „márkafelhő” is alátámasztott, a felmérésben részt vevők legtöbbször a „bor” szót említették. További lehetőségek kínálkoznak a helyi „terroir termékek” borokhoz történő kapcsolásában, melyet egy Bock Villányi REDy, egy hat hónapig és egy egy évig érlelt csemege stifolder valamint egy 1,5 hónapos félkemény és egy fehér penészes lágy sajt kóstolásán keresztül személtettek az előadók.
Ebéd után Darrel Joseph Bécsben élő amerikai borszakíró négy boron keresztül szemléltette a termőhelyek közötti különbségeket, egy siklósi és egy villányi super premium, továbbá egy osztrák és egy francia franc-on keresztül. Darrel rendszeresen kóstol és bírál magyar borokat, például a Decanter World Wine Awards-on is. Kiemelte, hogy a terroir mellett kiemelten fontos tényező, hogy minden bor magán hordozza készítőjének kézjegyét. A villányi Bock Fekete-hegy Selection 2015 dűlőszelektált tétel 24 hónapot töltött új tölgyfahordóban, szépen integrált, testes, karakteres ízvilágába egy kis édességet csempésztek a hordófűszerek. Riczu Tamás 2015-ös Franc-ja ezzel szemben melegebb karakterű, feszesebb szerkezetű, elegáns bor. Charly Rol 35 éves francia borász Krems-ben gazdálkodik Ausztriában. Az egész országban mindössze 70 hektáron művelnek cabernet franc-t, így számomra különösen érdekes volt ezt a bort kóstolni, 1500 palack készült belőle. Illatában zöldpaprika, csipkebogyó és némi virágosság, ízében fekete ribizli. A Domaine Du Collier Saumur Rouge La Ripaille 2014 a Loire völgyéből származó franc, melyből az utolsó 12 palackot szerezte meg Darrel a kóstolóra. Illata lassan nyílik, enyhén animális, paprikás – „tipikus Saumur egy rossz évből” – teszi hozzá mosolyogva Darrel.
Fotó - Kiss Gadget Zoltán
Ezt követte a nap egyik legérdekesebb része, tíz villányi dőlő mintáit kóstoltuk, azonos szüreti időpontból (október 14), azonos feldolgozás, erjesztés és érlelés mellett. A kísérleteket végző Cellarius Kft. ügyvezetője, Ruppert Ignác rengeteg statisztikai adatot prezentált a jelenlévőknek, bár ezek nélkül is érezhetők a különbségek a Várerdő, a Csillagvölgy, a Hársos, a Feketehegy, az Imrevölgy, a Mandolás, a Csicsó, a Makár, a Kopár és az Ördögárok dűlők között. Nekem a Mandolás tetszett a legjobban, de összességében elmondható, hogy 2019 különleges évjáratnak ígérkezik, így érdemes lesz pár palack vörösbort – mondjuk villányi franc-t – betáraznunk!
Feltette a pontot az í-re a hat muzeális villányi bor kóstolója. Horkay András szakmai tolmácsolása mellett 2008-tól egészen 1993-ig repültünk vissza az időben. És meg kell, hogy mondjam, várakozáson felüliek voltak a borok! Egyik sem volt szétesve, élvezhető, különleges tételek kerültek a poharainkba. Nekem leginkább a Weninger & Gere Pincészet Cabernet Franc 2006 ízlett, meleg, fűszeres, kicsit bőrös illat, ízében bársonyos tanninok, szilvalekvár. Különösen tetszett Horkay András felvezetése, amikor is minden évjáratnál elmondott pár, a világban történt jeles eseményt és kiemelte, hogy ki volt az adott évben az Év Borásza. A kóstoló végén a Jackfall pincészet képviselője köszönetet mondott a teremben jelen lévő Gere Tamásnak, Tiffán Edének, Bock Józsefnek és Polgár Zoltánnak a borvidéken végzett úttörő és áldozatos munkájukért – akik mind a négyen büszkélkedhetnek az Év Borásza címmel.
A tartalmas és izgalmas nap zárásaként Horkay András foglalta össze a történteket. A konferencián betekintést nyerhettünk a Villányi Franc múltjába, jelenébe és jövőjébe. „A cabernet franc presztízs fajtája Villánynak, Villány pedig presztízs régiója a cabernet franc-nak.” Izgatottan várjuk a jövő évi rendezvényt!
