Ahogy jó páran, év végén én is mérleget készítettem az elmúlt időszak eseményeiről, levontam a tanulságokat és összegeztem a történteket. Tavaly rengeteg bort kóstoltam, így épp itt volt az ideje, hogy a feljegyzéseimet  is rendszerezzem, és egyben válaszoljak arra a kérdésre, amit többen is feltettek nekem, hogy melyik a kedvenc borom? A kérdést úgy pontosítanám, hogy melyik jelenleg a kedvenc borom? A kedvenceim listája ugyanis nincs kőbe vésve, folyamatosan változik, ahogy újdonságokkal ismerkedem, gyakran megtetszik valami, vagy éppen egy régi kedvenc ugrik be és kerül ismét az élre. Előkaptam a mindentudó kis füzetem és összeírtam 2018 kedvenceit (vigyázat, a felsorolás erősen szubjektív és termékmegjelenítést tartalmaz)!

Pezsgő – talán ez volt a legnehezebb kérdés, egész sokáig a Garamvári Blanc Fleur vezetett, viszont az év utolsó kóstolóján szoros holtverseny alakult ki: a 2HA Riezling 2014 és a Kemendy Tradicionális Pezsgőműhely Noire Brut Rosé 2016 között. Végül a Noire-nak ítéltem oda az első helyet. 100% Pinot Noir, gyümölcsök és virágok, jó savak, apró buborékok, elegáns szerkezet.

Fehérbor – nagyon erős volt a mezőny, sok különlegességet kóstoltam: a Balaton "legchardonnay-sabb" sauvignon blanc-ját (Kristinus - Sauvignon Blanc 2016) és a "legsauvignon blanc-osabb" chardonnay-ját (Nyári - Chardonnay 2017), szuper szürkebarátot 2015-ből a Dénes Hegybirtoktól, és rangos helyen volt mindvégig az örök klasszikus, szívemnek oly kedves Gizella Furmint (2016). Fajtát tekintve egyértelműen a “rajnai rizling éve” volt, a kedvenc pedig a Bencze – Riesling 2017 lett. Erjedés után pár hónapot amforában is töltött, letisztult ízvilág, virágos mineralitás, hosszú lecsengés. 

Rozé – itt sem volt egyszerű a helyzet, bár, mint tudjátok, a rozé nem igazán az én műfajom. Dúzsi rozét elég régen kóstoltam, így kellemes meglepetés ért a Pannon Bormíves Céh karácsonyi rendezvényen, amikor megízleltem a 2017-es Pinot Noir rosé válogatásukat. Semmi tutti-frutti, a provence-i stílusra hajazó ízvilág és elegancia. Ám ennél is meglepőbb volt Papa Áron Zweigelt Rozé-ja, ami egyszerre volt ásványos, gyümölcsös és komplex - elragadóan eklektikus, pont mint Áronék lakásétterme a Szent György-hegyen. Azonnal belopta magát a szívembe.  

Vörösbor – tavaly a vörösök közül Cabernet Franc-ból kóstoltam a legtöbbet és bár nem ez volt a kedvenc fajtám, a végére egész jól összebarátkoztunk. A kategória nyertese a 2015-ös Teleki Super Premium Villányi Franc lett: gyümölcsös, bársonyos tannintartalom, sokrétű, gazdag korty, elegáns hordóhasználat, hosszú lecsengés, sokévnyi potenciállal. Remélem, mikor ezt olvassátok, már hozzá lehet az üzletekben is jutni.

Nektek melyik borok voltak tavaly a kedvenceitek?